Múzeumtörténet

A Magyar Vízügyi Múzeumot 1973-ban alapították az Országos Vízügyi Hivatal Vízügyi Dokumentációs és Továbbképző Irodájának részeként; elsősorban azzal a céllal, hogy az évszázados vízi múlttal kapcsolatban fellelhető muzeális értékű dokumentációs és tárgyi emlékanyag ne kallódjon el, hanem rendezett formában nyilvántartva, kiállításokon bemutatva az utókor épülését szolgálja, valamint vízügy részére információs adatbázis is legyen. 1989 óta – az 1987-ben megalakult Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium által létrehozott Környezetgazdálkodási Intézet (KGI) fenntartásába kerülve – viseli a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum nevet, gyűjtőköre is kibővült. Az országos gyűjtőkörű szakmúzeum fenntartója 2014. január elsejétől az Országos Vízügyi Főigazgatóság.

A Duna Múzeum szinte egyedülálló a maga nemében, ugyanis még világviszonylatban is kevés hasonló múzeumot találni, amely ilyen mélységben foglalkozna a vízügy, a vízgazdálkodás történetével és hasonló óriási tárgyi és dokumentációs gyűjteménye legyen.

A gyűjtemény első állandó kiállítása 1980-ban nyílt meg "A Duna és a magyar vízgazdálkodás története" címmel Esztergom belvárosában, az egykori főkáptalan épületében. 1998-ban az épület restaurálása miatt a tárlatot lebontották. A megújult belső terekbe tervezett innovatív új állandó kiállítás "Víz-idő" címmel 2001 októberétől fogadta a látogatókat. A tárlat főbb tematikai egységei: a víz fizikai és kémiai tulajdonságai, vízszabályozások, árvizek, árvízvédelem, a magyar térképészet históriája, a vízellátás-csatornázás története, egyetemes és magyar technikai és vízügyi kronológia voltak. Ez a kiállítás már csak virtuálisan látogatható, melyet a 3dtour.eu készített el számunkra. 2006-ban az 1956-os emlékév kapcsán a múzeum is készített egy online összeállítást a történelmi és szakmai eseményekről. Ez jelenleg is megtekinthető.

Az Év Múzeuma (2001) és a Családbarát Múzeum (2005) díjak mellett a Duna Múzeum 2003-ban elnyerte az Európai Múzeum Fórum (European Museum Forum) különdíját, 2008-ban pedig a Vendégbarát Múzeum díjat. Az óvodás és iskolás csoportok számára változatos múzeumpedagógiai programokat kínáló intézményben 2010-ben európai uniós támogatással új foglalkoztatóhelyiséget alakítottak ki, 2015-ben pedig megnyílt legújabb állandó kiállítási egysége, a Látványtár.

A Duna Múzeum második állandó kiállítása (Víz-Idő) 2018 márciusában bezárt, miután 18 éven át szórakoztatta, tanította az érdeklődőket. Az új, harmadik állandó kiállítás megnyitójának időpontja 2019. október 11.

Az új kiállítás a Vízeum nevet kapta. Legfőbb célja, hogy megtartva régi követőit, vendégeit, új célcsoportot is elérjen és bevonzzon. Ennek feltétele pedig az, hogy olyan élményt nyújtson, ami a legnehezebben elérhető és aktivizálható réteg, a fiatal felnőttek érdeklődését is felkelti. Ismeretszerzés élményen keresztül – óriási kihívás, aminek a Duna Múzeum új, állandó kiállítása igyekszik megfelelni. Olyan eszközöket, látványos, interaktív elemeket vonultat fel, amik – reményeink szerint – mindenkiben kiváltják a „wow” hatást.

A kiállítás különböző egységekből épül fel, bemutatja a vízgazdálkodás múltját és jelenét, a vízzel kapcsolatos innovációkat, szemlélteti a víz erejének felhasználását, téma a folyók szabályozása, hajózással kapcsolatos érdekességek, a klímaváltozás, a fürdés története, külön rész foglalkozik a Balatonnal, az ásványvizekkel, szódavízzel – és ezek a területek mind önálló egységként működnek. A szokásostól eltérően a kiállítás nem ad javasolt útvonalat, mindenki szabadon járhatja körül a témákat, annyi információt felszedve, amennyi érdekli. Sok kép, sok film, animáció, kevés szöveg – ez jellemzi az új kiállítást.

A Duna Múzeum egyik jellemző darabja a vízgép, vagy aquamobil, ami a régi kiállításban is az egyik kedvenc látványosság volt. Az aquamobil most teljesen felújítva jelenik meg az új kiállításban, fényekkel és narrációval kiegészítve mutatja be a víz erejének sokféle hasznosítását.

A vízgazdálkodással foglalkozó teremben látványos formában mutatjuk be a témához kapcsolódó tárgyakat, falra felfutó animációk szemléltetik és ismertetik a vízügy mérföldköveit, mint például vízközmű, árvíz, belvíz, vízminőség, hajózás, stb. fogalmakat.

Az innovációkat felvonultató teremben olyan tárgyakkal, eszközökkel találkozhat a vendég, amiket vagy jól ismer a hétköznapi életből, vagy teljesen új számára. Mindenki ismeri, de senki sem gondol úgy például a vízöblítéses toalett-re, mint vízügyhöz kapcsolódó innovációra, pedig valóban az, és forradalmian megváltoztatta, megkönnyítette az emberek életét. Vagy említhetnénk itt a vízikereket, ami óriási munkát végez az ember helyett már szinte ősidők óta. Szintén érdekes téma a gőzgépek bemutatása, melyek helytől (széljárás, domborzat, vízerő, igavonóktól) függetlenné tették a munkagépeket. Ki gondolná, hogy a gátak is vízüggyel kapcsolatos innovációk, pedig védelmi funkciójuk nélkül elképzelhetetlen a lakott és művelt területek megóvása, duzzasztóként pedig már a 19. századtól segítették a mezőgazdasági termelést.

A vizes mesterségek bemutatása a kiállítás izgalmas része, hiszen kinek ne csillanna fel a szeme, ha meghallja, hogy aranymosás. A Kárpát-medence Európa egyik leggazdagabb aranymosó helye volt; főleg a Kisalföld, Erdély és a Muraköz. Amikor a Duna belép hazánk területére, sodrása lelassul, hordalékát lerakja, vele együtt az aranyat is. Az aranyászok nagy számban dolgoztak a Duna kisalföldi szakaszán, de előfordultak a Vág, Garam és az Ipoly partjainál is. A vízi mesterségek sorába tartoznak például a bolgárkertészek, a Duna-víz árusok, a faúsztatók, a vízimolnárok, halászok… hadd ne is soroljuk. A mesterségek jellemző és jellegzetes tárgyai szintén a kiállítás részét képezik.

A kiállítás érdekes része a víz halmazállapotainak bemutatása, szemléletesen jeleníti meg a három állapot jellemzőit, vidám, játékos formában, biztosan nem csak a kicsiket varázsolja el ez a látvány, és ami a legjobb, hogy az így felszedett információk biztosan rögzülnek is a fejekben. Játszva tanulni, ugye, hogy ez a legjobb dolog?

A vízügyi témáknál külön fejezetet kap az árvíz, belvíz, folyószabályozás, az öntözés – az információt itt is könnyen érthető, érdekes kis animációkkal, filmekkel, képekkel adjuk át, és természetesen a Duna és a Balaton is kiemelt témaként jelenik meg.

Szinte nincs olyan ember, aki ne hallana a környezetvédelem, a klímaváltozás problémájáról, az új kiállítás is foglalkozik a témával, honnan és hová tartunk jelenleg milyen a helyzetünk. Hogyan változik a Föld vízkészlete, a klímaváltozás milyen hatással van az élővilágra, milyen veszélyt jelentenek az olvadó jégtáblák.

A kiállítás egyik legszebb része a hajózással foglalkozó terem, ahol jól és kevésbé ismert dunai hajók makettjeit, történeti tárgyait vonultatjuk fel, de a szódavíz történetét és az ásványvizeket bemutató rész is biztosan elnyeri a vendégek tetszését.

Igazi különlegesség az úszással foglalkozó rész, ami az őskortól napjainkig mutatja be a történetét, külön kitérve az esztergomi vonatkozású emlékekre.

A sok élménytől megfáradt vendégek számára kellemes pihenőhelyet alakítottunk ki, ahol körbe-körbe filmek futnak, kellemes fények és zene uralkodik, melyek lenyugtatnak, elgondolkodtatnak.

A Vízeum 2020-ban elnyerte az Év kiállítása címet.

2021-ben a múzeum - 2003 után másodszor is - megkapta az Európai Múzeum Fórum különdíját,
a "Museum of the Year Award - Special Commendation" elismerést.

A díj több, mint négy évtizedes története alatt ebben a kitüntetésben öt alkalommal részesült magyar múzeum.

Cím: Duna Múzeum, 2500. Esztergom, Kölcsey u.2.  Tel.: +36 33 500 250
e-mail.: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A Duna Múzeum történetéről, kapcsolódó intézményeiről és az átszervezésekről (2016-ig) egy nagyon érdekes, részletes és olvasmányos írást olvashat egykori kollégánk tollából, Fejér Lászlótól.